Az idei évben a versenyhez kapcsolódó válogató sorozat sikeres teljesítésével lehetőségünk adódott, hogy Magyarországot képviselve részt vegyünk a 2026-os 'International Mix & Breed Championship Agility' (IMCA) nemzetközi agility megmérettetésen Large méret kategóriában, melyet most az Egyesült Királyságban tartottak. Az IMCA-n nem csak törzskönyves, hanem anélküli kutyák is indulhatnak (sőt, kifejezetten fontos is, hogy induljanak), emellett pedig a rendezvénynek van egy nagyon fontos és kiemelt szerepe: a paragility, ahol valamilyen fizikai vagy szellemi fogyatékossággal rendelkező versenyzők indulhatnak kutyájukkal a versenyen, a számukra kialakított pályán. Az ő futamaik és értékelésük, illetve a hagyományos agility két külön vonalon fut, a díjazás is külön történik.
A verseny ideje: 2026. augusztus 26-30. (szerda-vasárnap)
Helyszíne: Onley Grounds Equestrian Complex, Willoughby, Rugby, Egyesült Királyság
Résztvevő országok száma: 13
Teljes létszám: 300 páros
Verseny futamok száma: 4db (napi 1), melyből 2db csapat és 2db egyéni futam.
Márciusban vált biztossá, hogy kijutottunk és ha vállaljuk az utat, akkor biztosan mehetünk is. A kiutazás menetén kellett azért kicsit gondolkodni de a verseny résztvétel nem volt kérdés, a távolság ellenére sem, így bátran mondtam igent! Ekkor meg is kezdtük a felkészülést, hiszen mondhatnánk, hogy hol van még augusztus de a nyári nagy melegben nem lehet nagy teljesítményen edzeni, ezért előrelátó módon a tavaszi időszakot kellett megnyomni. Az edzőmmel, Veres Violával kidolgoztuk a felkészülés menetét, melyben a legnagyobb feladat talán a homokos talaj ténye volt - ugyanis a versenyt ilyenen, egy fedett lovardában rendezték, nálunk pedig pontosan ilyen pálya nincs. Hasonló is csak egy van, ahová mi nem igazán járunk. A magyar agility sport ilyen téren szerencsés helyzete miatt csak füves vagy műfüves pályán rendezik a versenyeket, ami nekünk most sajnos hátrányt jelentett. Emiatt egyrészt Szlovéniában is indultunk homokos pályás rendezvényen, másrészt többször is voltunk a magyar pályán is edzeni és mindkettőre szükség is volt, mert a fűhöz képest más körülményeket nyújtanak.
A felkészülés emellett 'elméletben' is folyt: a válogatott többször tartott jó hangulatú csapat gyűlést, ahol átbeszéltük mi vár ránk és együtt is edzettünk, illetve fotózáson vettünk részt, az egyenruhánk és pórázunk tervezése is zajlott, pulcsikat is szereztünk be. Az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése a mi utazásunkat sem könnyítette meg: az emberi vízum igénylésétől kezdve a kutyák precíz, minimum 24, maximum 120 órán belüli féreghajtásán és ennek nagyon pontos dokumentálásán át a limitált típusban és mennyiségben az országukba vihető kutyaeledelen keresztül még oda kellett figyelnünk néhány dologra, hogy a partraszállás Dover kikötőjében lehetőleg meglepetések nélkül történjen. Természetesen a kompról lehajtva az angol állategészségügyi hatóság minket azonnal félreállított és nagyon kedvesen ugyan de rögtön ellenőrizték is a féreghajtás meglétét, majd jó utat kívántak, így meg sem álltunk a verseny helyszínéig, keddi napon megérkezvén a szállásunkra. Magyarország és Anglia között azért megálltunk itt-ott, hiszen pl egy belga juhász nem mehet keresztül Belgiumon úgy, hogy a fajtájának nevet adó városban ne tenne látogatást, jelen esetben Tervurenben :)
A kötelező program sorozat első eleme szerdán, a regisztrációval kezdődött, majd folytatódott az állatorvosi ellenőrzéssel és utána egy rövid edzéssel, majd végül a megnyitó ünnepséggel. Az adminisztráció flottul zajlott, utána az állatorvosok rutinvizsgálat keretében elsősorban a kutyák fizikai állapotát és mozgását vizsgálták, hogy sérült vagy fájdalmat mutató, versenyzést esetlegesen veszélyeztető állapotú kutya ne indulhasson a futamokon.
A versenyzők számára legfontosabb napi esemény az edzés volt. Egyrészt mi versenyzők itt ismerhettük meg a pálya talaját, a kutyák pedig éles helyzetben, verseny tempóval próbálhatták ki az akadályokat. Ez kifejezetten fontos, ugyanis ezen kívül más gyakorlási lehetőség nincs és mivel az agilityben használt akadályokat több cég is gyártja és némelyiket több típusban is, állapotuk sem feltétlenül egyforma, így eltérések lehetnek, ezért fontos az adott akadálysor megismerése. A homokos talaj miatt a kutyák 'tapadása' is eltér a füves pályáktól. Minden ország versenyzőnként 1 perc edzés időt kap, így Magyarország 18 perccel gazdálkodhatott, ami így első olvasatra nem sok, ezért kihoztuk belőle a maximumot.
A napi utolsó előtti program a megnyitó ünnepség volt, ahol minden ország minden versenyzője felvonult, köszöntöttek minket is, a bírókat is és sok sikert kívántak az elkövetkezendő napokra. Végül pedig, a nap zárásaként megtartottuk a csapat vacsorát, ahol a teljes magyar versenyzői gárda és a kísérők, családtagok jó hangulatban elfogyasztottak egy finom vacsorát.
Csütörtökön aztán elkezdődött az éles bevetés, melynek első felvonása a csapat jumping futam volt. A csapat futamoknál az a logika, hogy az adott ország ugyanazon méret kategóriába tartozó, maximum 4 versenyzőből álló csapata verseng a többi országgal. A mi esetünkben a magyar Large csapatban kellett rajthoz állnunk, tagjaink pedig: Stummer Máté 2 kutyával - Csilli és Ayris, Dr Garzó Rebeka Gesztenyével és jómagam Nolannel. A 4 magyar versenyzőnek egymás után, általunk előre eldöntött sorrendben kellett futnia, a négy eredményből pedig a legrosszabb az értékeléskor automatikusan kiesik. Mivel Máté két kutyával indult, így egyértelmű volt, hogy ő kezdi és ő zárja a sort, Nolan végül Gesztenye mögé, a harmadik futó helyre került. Egyik pozíció sem ideális, így nem is szabad azon agyalni, hogy a társaid előtted mit futottak, hanem a saját futamodra kell a lehető legjobban koncentrálni.
Nolan úgy tűnik, jól felkészült erre a napra, ugyanis a csapatunk legjobbjaként, 1 hibával, közel 6 m/s sebességgel hoztuk le a futamot, aminek nagyon örültem! Ez a 19. helyet adta ki (33,1s idő, 5,84m/s sebesség, 193m pályahossz), a csapatunk pedig a 9. helyen végzett.
Pénteken az egyéni jumping futam következett. Itt fontos megemlíteni, hogy a két egyéni futam eredményét nem csak azon a napon díjazzák a dobogón, hanem a végén összetettben is, ezért a két futam sikeres teljesítése kiemelten fontos, ha szeretnél az összetettben is konkurálni a díjért. Ezen a futamon azonban egy szerencsétlen helyzet miatt kizáródtunk: Nolan pont egy kritikus helyen vert le egy lecet, amit én nem vettem észre időben és ennek következtében nem sikerült a sorban következő akadályra menni. Így ezt az esetet a 'holnap is van nap' mottóval zártuk és így le is került rólam a nyomás, hogy mi lesz az egyéni összetett eredménnyel, mert az érvénytelen futam ezt eldöntötte.
Szombaton a csapat futamunk második köre, az agility jött. Mivel csütörtökön nem sikerült az élbolyban landolni, ezért kisebb nyomás nehezedett ránk de többiekkel elhatároztuk, hogy ma odatesszük magunkat és kihozzuk a legjobbat. Máténak sajnos egyik kutyájával sem sikerült a futama, apró hibák miatt, Rebeka és Gesztenye lehozták a hibátlant, Nolan pedig mindenre is figyelve behúzott szintén egy csodás hibátlan futamot, aminek nagyon-nagyon örültem, mert egy ponton elég nagyot kellett mentenem a helyzeten de sikerült! Tanultam a pénteki esetből.
Nolan az Imca Large Hungarian Team legeredményesebb kutyája lett 2/2 sikeresen teljesített csapat futammal, amire hihetetlenül büszke vagyok! A hibátlan agility futamunk a 6. helyre volt elég (43,63s idő 0,63s túllépéssel, 4,6m/s sebesség, 200m pályahossz), a csapatunkat a 7. helyre sikerült feltolni, a két csapatfutam összetett eredménye alapján pedig a large válogatottunk a 8. helyen végzett!
Vasárnapra egy futam, az egyéni agility maradt hátra. Elvárásaim ezen a napon már kifejezetten nem voltak, azt szerettem volna, ha érvényes lesz a futam, így ennek tudatában próbáltam a rajthoz állás pillanatáig rendezni a gondolataimat. A pálya nem volt könnyű de kifejezetten lehetetlen sem, bejárás után úgy gondoltam, hogy ezt meg tudjuk csinálni.
Úgyhogy Black Obsidian Lex 'Nolan' lehozott egy nagyon szépen összerakott, csodásan ívelt, szépen kivitelezett hibátlan futamot, mellyel a napi 5. helyezést (45.8s idő, 4.8m/s sebesség, 220m pályahossz), összetettben végül pedig a 14. helyet sikerült megszerezni a 40 large versenyző közül! Ha nincs az a pénteki rontás, akkor még mi lehetett volna az összetettből... sajnos nem fogjuk megtudni és utólag már nem is szabad a 'mi lett volna ha' gondolatokon rágódni.
Ezért a helyért ugyan nem járt se érem se más de ez most nem is fontos. Ez a futam a befektetett sok év munkájának gyümölcse, a pont az i-re a verseny utolsó napjának végén. Megérte-e ezért az érzésért több napon át 3000 km-t utazni, megérte-e ez a 46 másodperc a pályán, megérte-e a stressz, a sok felkészülés, minden ami ide vezetett. A válasz: megérte, minden egyes másodperce, kérdés és gondolkodás nélkül :)
A záróünnepség keretében együtt örülhettünk a 18 fős magyar csapatunk sikereinek is, egyéniben és csapatban is többször álltunk a dobogón, megérdemelten, kiemelten profi teljesítményt nyújtva. Szívből gratulálok minden versenyző társamnak! Bízzunk benne, hogy jövőre újra találkozunk: a 2027-es IMCA világbajnokság helyszíne Hollandia lesz.
IMCA 2026 - Nemzetközi Agility Bajnokság | Black Obsidian Lex 'Nolan'
Média
